Menü Bezárás
szodliget| |

Hirdetések

  1. 01. 31., Évközi 4. vasárnap

Ezen a héten a következőkre emlékezünk a liturgiában:

kedden – Urunk Bemutatására a templomban (Gyertyaszentelő Boldogasszony). Aznap gyertyaszentelést tartunk (hozzunk magunkkal gyertyát) és imádkozunk a szerzetesi hivatásokért. A szentmise 17 órakor lesz.

Szerdán – Szent Balázs püspök és vértanúra. A mise után lesz Balázs-áldás.

pénteken – Szent Ágota szűz és vértanúra,

szombaton – Miki Szent Pál és társai vértanúkra.

Az egyházközségünk 6 alkalmas jegyesoktatást indít azoknak a pároknak, akik idén (2021-ben) szeretnének a házasság szentségében részesülni a templomunkban. A jegyesoktatás felkészítés és nélkülözhetetlen eleme a házasságkötésnek. Nincs lehetőség az idő közbeni csatlakozásra! Tematikája: Házastársi kommunikáció, gyermekvállalás, konfliktuskezelés, kiegyensúlyozott kapcsolatépítés, házasság szentsége, lelki élet a házasságban. Vezetők: Városi Éva (mentálhigiénés szakember) és Szaniszló atya, plébános. Jelentkezni lehet személyesen a plébánián vagy telefonon, illetve e-mailben február végéig.

 

Olvassuk a katolikus sajtót!

Az Új Ember katolikus hetilap fordításban közli Ferenc pápa november 25-i katekézisét. Ekkor mondta: „Erőfeszítéseinket Jézus szava tölti meg jelentéssel. A világ jövőjét alázatosan kell építeni.”

A vallásos családok hetilapja, a Keresztény Élet foglalkozik egy indiai ferences nővér életútjával, aki 25 éve szolgál hazánkban.

A Mértékadó ismertet két gyerekkönyvet, amelyek a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelentek meg.

Isten éltessen minden Brigitta, Balázs, Csenge és Dóra nevű testvéreinket és mindazokat, akik a héten ünneplik születésnapjukat vagy házassági évfordulójukat!

 

„Önmagaddal szemben szigorú a bűnbánat és az önmegtagadás cselekedeteiben.”

Jordan atya, a szalvatoriánus szerzetesrend alapítója lelki naplójából

 

Ferenc pápa Apai szívvel kezdetű apostoli levele Szent Józsefről

Teremtő bátorságú apa

Minden történés végén, melynek József a főszereplője, az evangélium megjegyzi, hogy ő felkel, fogja a gyermeket és anyját, és azt teszi, amit Isten parancsol neki (vö. Mt 1,24; 2,14.21). Jézus és Mária, az ő anyja ugyanis hitünk legértékesebb kincsei. Az üdvösség tervében a Fiú nem választható el az anyától, attól, aki „a hit zarándokútját járta, és a Fiúval való egybetartozását hűségesen vállalta egészen a keresztig”.

Mindig fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy teljes erőnkkel védelmezzük-e Jézust és Máriát, akik titokzatosan a mi felelősségünkre, gondoskodásunkra, oltalmunkra vannak bízva. A Mindenható Fia nagy kiszolgáltatottságot vállalva jön a világra. Rászorul József védelmére, oltalmára, gondozására, nevelésére. Isten bízik ebben a férfiban, csakúgy, mint Mária, aki Józsefben azt a férfit találja meg, aki nemcsak meg akarja menteni életét, hanem aki mindig gondoskodni fog róla és a gyermekről. Ebben az értelemben nem lehetséges, hogy Szent József ne legyen az Egyház őrzője, mert az Egyház Krisztus testének meghosszabbítása a történelemben, ugyanakkor az Egyház anyaságában Mária anyasága rejtőzik. József, folytatva az Egyház védelmezését, továbbra is védi a gyermeket és anyját, és mi is az Egyház iránti szeretettel továbbra is szeretjük a gyermeket és anyját.

Ez a gyermek az, aki azt fogja mondani: „Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40). Így minden rászoruló, minden szegény, minden szenvedő, minden haldokló, minden idegen, minden fogoly, minden beteg az „a gyermek”, akit József továbbra is őriz. Ezért hívják Szent Józsefet a nyomorultak, a rászorulók, a száműzöttek, a szenvedők, a szegények, a haldoklók védelmezőjének. És ez az oka annak, amiért az Egyház nem tudja nem a legutolsókat szeretni mindenekelőtt, hiszen Jézus őket részesítette előnyben, velük azonosult személyesen. Ugyanezt a gondoskodást és

felelősséget kell megtanulnunk Józseftől: szeretni a gyermeket és anyját; szeretni a szentségeket és a szeretetet; szeretni az Egyházat és a szegényeket. E valóságok mindegyike mindig a gyermek és anyja.

 

Olvass tovább →
szodliget| |

Hirdetések 2021. 01. 24., Évközi 3. vasárnap

 

Ezen a héten a következőkre emlékezünk a liturgiában:

hétfőn – Szent Pál Apostol megtérésére,

kedden – Szent Timóteus és Szent Titusz püspökökre,

csütörtökön – Aquinói Szent Tamás áldozópapra és egyháztanítóra.

A plébániánkon a Jubileumi alapítvány működik, amely az egyházközségünk hitéletét és az egyházi kezdeményezéseket támogatja. Aki magáénak érzi az alapítvány célkitűzéseit, kérjük segítsen! A templom bejáratánál el van helyezve a rendelkező nyilatkozat a befizetett adó egy százalékáról, ami elvihető. Rajta van az alapítványunk adószáma is.

Olvassuk a katolikus sajtót!

Az Új Ember katolikus hetilap fordításban közli Ferenc pápa apostoli levelét szent Józsefről. E 3.részben a dolgozó apával foglalkozik. Itt mondja: „Az a személy, aki dolgozik, bármi legyen is a feladata, magával Istennel működik együtt, és bizonyos mértékben a körülöttünk lévő világ teremtőjévé válik.” Az újság hosszan beszél a horvátországi földrengésről. Képet ad Székely János püspök előadásáról: „Végidőkben élünk?”

Isten éltessen minden Károly és Gerda nevű testvéreinket és mindazokat, akik a héten ünneplik születésnapjukat vagy házassági évfordulójukat.

 

„Isten akaratával megegyezően!”

Jordan atya, a szalvatoriánus szerzetesrend alapítója lelki naplójából

 

 

Ferenc pápa Apai szívvel kezdetű apostoli levele Szent Józsefről

Teremtő bátorságú apa

Ha minden valódi belső gyógyulás első szakasza saját történetünk elfogadása, vagyis az, hogy helyet adunk magunkban annak is, amit életünk során nem mi választottunk, hozzá kell tennünk egy másik fontos jellemvonást: a teremtői bátorságot. Ez különösen akkor kerül elő, ha nehézségek adódnak. Nehézség esetén ugyanis meg lehet állni, be lehet dobni a törülközőt, vagy lehet próbálkozni valahogy. Időnként épp a nehézségek hozzák elő azokat az erőforrásainkat, amelyekről azt se gondoltuk, hogy vannak. Amikor a „gyermekség evangéliumokat” olvassuk, sokszor feltesszük magunknak a kérdést, vajon Isten miért nem avatkozott be közvetlenül és egyértelműen. Mert Isten események és emberek révén lép közbe. József az az ember, akin keresztül Isten gondoskodik a megváltás történetének kezdeti időszakáról. Ő az igazi „csoda”, amellyel Isten megmenti a gyermeket és anyját. A Menny ennek a férfinak a teremtő bátorságában bízva avatkozik be, aki, amikor Betlehembe érkezik, és nem talál szállást, ahol Mária szülhet, egy istállót rendez be, és úgy rendbe teszi azt, hogy a lehető legbefogadóbb hely legyen Isten Fia számára, aki a világra jön (vö. Lk 2,6–7). Amikor pedig a Heródes felől közelgő veszéllyel szembesül, aki meg akarja ölni a gyermeket, József ismét álomban kap figyelmeztetést, hogy védje meg a gyermeket, és az éj kellős közepén megszervezi a menekülést Egyiptomba (vö. Mt 2,13–14).

Ha felületesen olvassuk ezeket az elbeszéléseket, mindig az a benyomásunk, hogy a világ az erősek és hatalmasok kezében van, ám az evangélium „jó híre” abban rejlik, hogy megmutatja: a földi uralkodók zsarnoksága és erőszakossága ellenére Isten mindig megtalálja a módját üdvterve megvalósítására. Időnként úgy tűnhet, hogy a mi életünk is a hatalmasok kezében van, de az evangélium azt üzeni nekünk, hogy ami számít, azt Istennek mindig sikerül megmentenie, feltéve, hogy ugyanazt a teremtő bátorságot tanúsítjuk, mint a názáreti ács, aki a Gondviselésbe vetett bizalmat helyezve első helyre mindig képes a problémát lehetőséggé alakítani.

Ha néha úgy tűnik, hogy Isten nem segít rajtunk, ez nem azt jelenti, hogy elhagyott volna minket, hanem azt, hogy bízik bennünk, bízik abban, amit eltervezhetünk, kitalálhatunk, megtalálhatunk.

Ugyanarról a teremtő bátorságról van szó, amelyről annak a béna embernek a barátai tettek tanúságot, akit, hogy Jézusnak megmutassák, a tetőről eresztettek le (vö. Lk 5,17– 26). A nehézség nem gátolta meg ezeknek a barátoknak a merészségét és konokságát. Meg voltak győződve arról, hogy Jézus meg tudja gyógyítani a beteget, „de akkora volt a tömeg, hogy nem találtak utat. Ezért felmentek a háztetőre, és cserepeket leszedve eresztették le ágyastul középre, Jézus elé. Hitük láttán Jézus így szólt: »Ember, bűneid bocsánatot nyertek«” (Lk 5,19–20). Jézus elismeri a kreatív hitet, amellyel ezek az emberek megpróbálják eléje vinni beteg barátjukat.

Az evangélium nem ad tájékoztatást arról az időszakról, amikor Mária, József és a gyermek Egyiptomban maradtak. De mindenképpen enniük kellett, otthont, munkát kellett találniuk. Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy pótoljuk az evangélium hallgatását. A Szent

Családnak szembe kellett néznie konkrét problémákkal, mint minden más családnak, mint sok migráns testvérünknek, akik csapásoktól és éhségtől üldöztetve ma is életüket kockáztatják. Ebben az értelemben úgy gondolom, Szent József különleges védőszentje mindazoknak, akiknek háború, gyűlölet, üldöztetés és ínség miatt el kell hagyniuk földjüket.

 

Olvass tovább →
szodliget| |

Hirdetések

  1. 01. 03., Karácsony utáni 2. vasárnap

 

1., A karácsonyi ünnepkör karácsony után még 2 hétig tart. Január 6-án Vízkeresztkor, a Három Királyok ünnepe, a megszületett Jézus világ előtti megjelenésének az ünnepe. A három király jelképezi a világ minden részét, akik a megszületett Megváltót jönnek meglátogatni. A szentmisét reggel 7.30-kor tartjuk.

 

2., Január 10-től változik a vasárnapi miserend:

reggeli mise: 8.30

családi mise: 10.30

esti mise nincs.

 

3., Ebben az évben elmarad a Háromkirályok felvonulás.

 

4., Elmarad a Vízkereszt környéki házszentelés.

 

5., Isten éltessen minden Boldizsár, Attila és Marcell nevű testvéreinket és mindazokat, akik a héten ünneplik születésnapjukat vagy házassági évfordulójukat!

 

„Kezdjetek új életet, az összeszedettség és ima életét.”

Jordan atya, a szalvatoriánus szerzetesrend alapítója lelki naplójából

 

Elmélkedés

Mt 2,1-12, Urunk megjelenése (Vízkereszt)

1Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe 2és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” 3Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. 4Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie. 5 „Júda Betlehemében – válaszolták -, mert így jövendölt a próféta: 6Te, Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.” 7Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. 8Aztán elküldte őket Betlehembe: „Menjetek – mondta -, s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.” 9Azok meghallgatták a királyt, és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. 10A csillagot megpillantva nagyon megörültek. 11Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. 12Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.

Mit kérek? Jézus jelenlétének megtapasztalását a hétköznapi eseményekben.

Csatlakozom a napkeletről érkező bölcsekhez, akik kockáztatják az utazást ismeretlen tájakra, hogy fölkeressék a megszületett Királyt. Megcsodálom az elszántságukat és vágyukat, mellyel találkozni szeretnének Jézussal, akit még nem ismernek, de tudakozódnak róla (1-2. sor).

Visszagondolok azokra az eseményekre, helyzetekre, amikor erős vágy kelt lelkemben Jézus megismerésére, és a vele való találkozásra. Hogyan válaszoltam erre a vágyra? Mit mondhatok Jézus-keresésemről?

A bölcsek megtalálják Jézust, mert kitartóan követik a csillagot. Észreveszik és helyesen értelmezik a fentről jövő jelet (2. és 10. sor). Vajon a saját életemben észre veszem-e Isten működésének rendkívüli jeleit?

Az utóbbi időben milyen kegyelmekre lettem figyelmes a saját életemben? Igyekszem-e ezeket helyesen értelmezni az imádságban? Hogyan válaszolok rájuk?

Felfigyelek arra, mennyire megrémült Heródes, a király. Nyugtalanítja őt a Jézus születéséről szóló hír. A félelem, a szorongás megzavarja őt, és nem tudja helyesen meghallani és értelmezni a bölcsek szavait. Jézust veszélynek tekinti. Ki szeretné Őt zárni a világból (3-9. sor).

Megkérem Istent, hogy óvjon meg engem Heródes bűnétől, a félelemtől és szorongástól, amely bezárhatja szívemet Jézus előtt. Milyen félelmeket, szorongásokat szeretnék odaadni az Istennek?

A bölcsek megtalálták Jézust. Közéjük megyek, köztük állok. Felfigyelek nagy örömükre, megcsodálom a hitüket: a védtelen kis csecsemőben, akire az istállóban találtak, fölfedezik a világ megváltóját (11. sor).

A szívemben megismétlem az egyszerű imát: Jézusom, taníts meglátni Téged a hétköznapi eseményekben!

 

Olvass tovább →